Időkorlát Lejárt!

A vásárlási időkorlát lejárt a következő vásárlásánál:

Hamarosan lejár az időkorlát

jegyek vásárlási időkorlátja 01:00 percen belül lejár.
Ezután a foglat helyeket más megvásárolhatja Ön elől.

BROADWAY.HU

Ez az esemény már megrendezésre került, így jegyet már nem tudsz vásárolni rá. Ha részt vettél az eseményen, írj róla értékelést, vagy olvasd el, mások mit mondanak róla!

Veszedelmes éden


Eiffel Műhelyház / Eiffel Art Studios

2024. április 19. 20:00

Philip Glass balett-operája Jean Cocteau története alapján francia nyelven, magyar és angol felirattal
Színpadra alkalmazta: Philip Glass és Susan Marshall

Ritka az a mű operaszínpadokon, ahol énekesek és táncosok azonos jelentőséggel vannak színen, a történet az ő közös, kölcsönös kifejezőerejükből bontakozik ki. Ez látható a Veszedelmes Éden című, három zongorával megszólaló táncoperában, melyet az 1937-es, baltimore-i születésű Philip Glass, a világhírű zeneszerző komponált saját Jean Cocteau-trilógiájának utolsó részeként. Paul és Lise történetében a két gyerek a saját képzeletük alkotta világ foglya és áldozata, játékaik során olyan világot hoznak létre, amit már nem tudnak elválasztani a valóságtól. A darab felfogható Cocteau a képzelet és kreativitás transzcendens erejébe vetett hitének, melyben az énekesek és táncosok felváltva mutatják be az eseményeket. Barta Dóra, az előadás rendező-koreográfusa nem először állít színpadra Philip Glass-darabot. Már az Opera 2016-os felkérése, a Megbolydult bolygó is inspiráló volt számára, így vall a mű kapcsán a zeneszerzőről: „Philip Glass zenei világa nagyon jól táncolható, és felszabadítja a rendezőt. Muzsikája asszociációk sorát, és ezért lehetőségek széles tárházát nyitja meg az alkotó számára. Minden zenéje szinte transzcendentális, ami a minimalista táncszínházhoz remek adottság. Ezáltal képekben, érzéki tartalmakban gazdag előadást lehet létrehozni.”

Les Enfants Terribles 
Philip Glass operája
Jean Cocteau története alapján
Philip Glass és Susan Marshall feldolgozásában
© 1996 Dunvagen Music Publishers Inc. engedélyével.

Hugues Charbonneau, a Jean Cocteau Bizottság elnökének szíves engedélyét a SACD és a Hofra Kft. közvetítette.
www.hofra.hu
 

Cselekmény

Philip Glass művében a valóság és a fantáziálás párhuzamos időben, az opera és a balett nyelvén egymásra játszva, mindvégig újabb és újabb fénytörésbe helyezi a történetet.
Paul és Elisabeth (Lise), a különös testvérpár saját fantáziavilágában él egy lakásban, a szomszéd szobában haldokló anyjukkal. Paul megsérül, mert iskolatársa, Dargelos megdobja hógolyóval, így gyógyulásáig otthon kell maradnia. Az összezártságban a testvérek egyre inkább elszakadnak a külvilágtól, az egymástól való függésben élve ki vad fantáziáikat. Mindezt ők Játéknak neveznek el, ami, bár ártatlanul indul, egyre visszásabbá válik, főleg az édesanyjuk halála utáni trauma és az összezártság hatására. Gérard, a barátjuk nyer egyedül bebocsáttatást ide, mintegy a Játék nézőjeként.
Lise unni kezdi a bezártságot: beáll egy kalapboltban modellnek. Itt ismerkedik meg Agathe-tal, kolleginájával, akit meghív magukhoz. Agathe kísértetiesen hasonlít Dargelos-ra, emiatt lassan elviselhetetlenné válik a szoba belső feszültsége Lise újabb kitörési kísérlete a házasság: választottja a dúsgazdag Michael, aki azonban rövidesen meghal autóbalesetben.  
Paul egyre inkább belehabarodik Agathe-ba, ezt azonban Lise képtelen elfogadni, mindent megtesz, hogy ne teljesüljön be a szerelem: előbb Gerard-ral próbálja összeboronálni a lányt, majd Paul Agathe-nak írott szerelmes levelét tünteti el. Paul, mivel nem kap választ levelére, mérget vesz be. Túl későn derül ki számára Lise ármánykodása, a méreg már megtette a dolgát. A kezdetben ártatlannak tűnő, dominancián alapuló Játék halálos tragédiába torkollik.